• 389

    Venczel Péter-Moravetz Levente: Ali Baba és vagy negyven rabló

    Opera
  • When
    28 Mai 11:00 - 14:00
  • HU: „Az Ezeregyéj olyan gazdag, olyan csodálatos, olyan mesés, «mintha az Ezeregyéjszakából lépett volna ki». Ez az abszolút mesevilág: színpompája mellett elhalványodik minden északi mese, ebben a könyvben valóság a vágyálom, amelyet a nyugati ember ezzel a névvel jelöl: „mesés Kelet”. Olvasása felér egy egzotikus utazással. Hogy a felnőtt olvasóra is oly nagy a hatása, azt talán két oknak lehet tulajdonítani: egyrészt, hogy az emberben megszépült új életre hívja gyermekkori emlékeit, másrészt, mert mégsem csak mese a szónak gyermeki értelmében, elbeszéléseinek nagyobb része regény és novella, minden meseszerű elem ellenére mégis realista ábrázolása egy a miénktől különböző, színesebb és félelmetesebb világnak, olyan világnak, amely a késő Rómára emlékeztet, Apuleius világára.”
    (Szerb Antal)

    Szerb Antal írja A világirodalom történetében: az északi mesék hősei erdőkben találkoznak boszorkákkal, óriásokkal, tündérekkel, mert az erdő félhomályával, messzeségekbe terjedésével a fausti kultúra jelképes színhelye. Az Ezeregyéjszaka meséiben a szereplők leásnak a föld alá, s egyszerre kőlépcsők vezetnek csodálatos palotákba. A mélyben meghúzódó, zárt, valójában világon kívüli törvények szerint berendezett barlang a mágikus kultúra jelképes színhelye.

    A barlang-jelkép azonban ott van az európai kultúra kezdetén is – mint a mitikus vagy a racionális világértelmezés kerete (gondoljunk a mindentudó Szibilla barlangjára vagy a platóni filozófia barlang-hasonlatára) – sőt a középkor lovagi költészetében is megtaláljuk (a Tannhäuser Vénusz-barlangja). Aztán az alchimisták, a reneszánsz piperkőc tudorai, végül a felvilágosodás intellektualizáló mágusai egyre inkább a fausti erdő foglyaivá váltak. Annyira, hogy a jól olajozott tudós gépezetek egyre erősebb, egyre kínzóbb dübörgésének korában még a franciszkánus életérzés halk, ember- és természetközeli fohásza is immár meghallhatatlan sóhajjá gyöngül.

    Szükségünk van Kelet mágikus kultúrájának jelképes színhelyeire is. Legalább egy felejthetetlen estére. A kultúrák aggasztó csatáinak idején legalább a szimbólumok megbékélnek.
    Tóthfalusi Hajnal

    RO: Ali Baba și vreo patruzeci de hoți este un musical de familie în două acte, compus de Péter Venczel pentru copii și pentru toți cei care doresc să se simtă din nou copii, pe un libret de Levente Moravetz. Soliștii, corul, orchestra și corpul de balet ai Operei Maghiare, vă invită într-o călătorie exotică în lumea binecunoscutului basm oriental, adaptat cu umor și bună dispoziție realității lumii actuale. Copiii mici și ,,mari” vor savura astfel povestea Șeherezadei din O mie și una de nopți, într-o variantă inedită, basmul original fiind un pretext pentru realizarea unui spectacol colorat, plin de viață, cu o intrigă interesantă, replici spumoase și muzică bună.

    Musicalul este supratitrat în limba română!
    Vă așteptăm cu drag!

    Venczel Péter - Moravetz Levente
    ALI BABA ÉS/VAGY NEGYVEN RABLÓ
    Családi musical két részben

    Vezényel: Kulcsár Szabolcs

    Ali Baba, szegény testvér: Ádám János
    Fatime, Ali Baba felesége: Veress Orsolya
    Yuszuf, Ali Baba és Fatime fia: Gergely Arnold
    Kaszim, gazdag testvér: Madarász Lóránt
    Leila, Kaszim felesége: Hary Judit
    Meriem: Covacinschi Yolanda
    Abu Hasszan, rablóvezér: Szilágyi János

    Rablók:
    Szam Tan, hadilábon áll a matematikával: Rigmányi István
    Hü Le Fi, butaságokat mond, kérdez és cselekszik: Varga Attila
    Jumur Zsák: Sándor Árpád
    Pi Pec, szép fiúnak hiszi magát: Mányoki László
    Be Fal, fő foglalatossága az étkezés: Veress László
    Draku Ladzsin, a vérszomjas: Jakab Zoltán

    Kharoszán város lakói
    Imám, a vallási közösség vezetője: Rétyi Zsombor
    Nyalat, az édességárus: Kovács Ferenc
    Fü Ged-Dzsin, a gyümölcsárus: Naphegyi Béla
    Süket Achmed, a vargamester: Plesa Róbert
    El-Nyú Vasztlak, fűszerszám kereskedő: Maneszes Márton
    Beh Tán Torog, a kávéház tulajdonos: Szacsvai Zsigmond
    Szimona, táncosnő: Pataki Enikő
    Fayszal, első férfi: Petres István

    Díszlettervező: Venczel Attila
    Jelmeztervező: Vancea Veronica
    Koreográfus: Dévényi Ildikó
    A koreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela

    Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
    Ügyelő: Vincze Beáta
    Súgó: Kostyák Sz. Júlia
    A rendező munkatársa: Venczel Péter

    Rendező: Moravetz Levente